Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

A legfenntarthatóbban megtermelt legolcsóbb fehérjeforrás: a tojás, a jövő élelmiszere

Budapest, 2020. október 6.  – Egyre több tojást esznek a magyarok évről évre, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, pedig az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos. Ezt a koronavírus megjelenése is bizonyította, hiszen a krízisek alatt az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.[1] Mivel mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben, a magyar tojás megvásárlása nemcsak abban segít, hogy ne szálljanak el a tojásárak itthon, hanem abban is, hogy együtt védjük meg a Földet. A tojás a jövő élelmiszere, hiszen a legfenntarthatóbban előállítható és az egyik legolcsóbb fehérjeforrás – hívja fel a figyelmet a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a Tojás Világnapja alkalmából (2020. október 09.) készített animációs kisfilmjében.

Majdnem 20 millió darab tojással többet ettek a magyarok 2019-ben 2018-hoz képest, de 2020-ban is érezték a tojástermelők a koronavírus járvány miatti megemelkedett keresletet. „Ez is bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak – mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel” - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

Ugyanakkor enyhe csökkenés vagy inkább stagnálás következett be a termelésben az az előző év azonos időszakához képest a Baromfi Termék Tanács adatai szerint, ezt a madárinfluenza megjelenése okozta. Míg tavaly 580 millió darab feletti tojást termelt meg az első félévben a nagyüzemi tyúktartás, addig ez idén ez az érték kicsivel több mint 540 millió tojás. Drágult a tojás a boltokban: a féléves átlagár nettó 42,19 forint volt.  Viszont fontos megjegyezni, hogy az árnövekedés ellenére sem érte el a fogyasztói ár a két évvel ezelőtti, 2018-as szintet.

A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, ugyanakkor már figyelembe veszik a tojás származási helyét is, de legtöbbször nincsenek tisztában a tartási módok közötti valós különbségekkel.[2] Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ennek a tartásmódnak emiatt is kell meghagyni a helyét az üzletek polcain.

Tévhitek helyett tájékozódj!

„A magyarországi élelmiszerláncokkal is felvette a kapcsolatot a Tojásszövetség, nemcsak a vásárlókat edukálta az elmúlt évben a szabad, a mélyalmos és az EU-konform ketreces tartástechnológiákról. Fontos, hogy az üzletek mindegyik tartásmóddal termelt tojást meghagyják a kínálatukban – így minden vásárlói rétegre gondoljanak. Ebben a Tojásszövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál, a Spar és a Tesco hazai élelmiszerláncokban - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke, aki hozzátette, hogy a Tojásszövetség természetesen a háztáji és kisüzemi tyúktartást is elismeri.

A tojás a legfenntarthatóbban termelt legolcsóbb fehérjeforrás – legutóbb a washingtoni székhelyű nagy múltú kutatószervezet, a World Resource Institute[3] sorolta be a legfenntarthatóbb fehérjeforrások közé. Ezért és az ára miatt is a jövő élelmiszere világszinten, és akkor a tudományosan bizonyított jótékony hatásairól – például arról, hogy a tojásban lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, vagy arról, hogy a biológiai értéke egyenlő az anyatejével – nem is beszéltünk.

A jövő élelmiszere a tojás

A Föld erőforrásai végesek, ezért kell a megtermelt élelmiszerek fenntarthatóságával foglalkozni. Kiszámolták, ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük.

„Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy (2019-es KSH adatok alapján) 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartású tojással lássunk el. Amennyiben csak és kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs   városnyi területtel többet foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő -és kifutóterülettel együtt az EU-konform ketreces tartás területigényéhez képest” – mondta Dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára.

Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni. Ha pedig nincs az országhatárokon belül elegendő belföldi tojás, nagyobb az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.

Dönts te, melyiket választod!

 Tévhitek helyett tájékozódj! – ez a mottója a Tojásszövetség fenntarthatósági kampányának. Ezzel az animációval szeretnének olyan tudást adni a tojásszerető vásárlóknak, aminek ismeretében a lelkiismeretük és a pénztárcájuk mentén dönthetnek arról, melyik tartástechnológiájú tojást veszik le a boltok polcairól.

 A Tojásszövetség animációjáért kattints a képre!

Story image

Ha esetleg nem jó a link, akkor az animációt innen is eléred: https://www.facebook.com/hudetojas/posts/784891225608742

Beágyazási kód:

<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fhudetojas%2Fvideos%2F2598332440478527%2F&show_text=false&width=560" width="560" height="314" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowTransparency="true" allow="encrypted-media" allowFullScreen="true"></iframe>

*****************************************************************************

A Baromfi Termék Tanácsról  

A magyar baromfitermelés egyik legfontosabb szervezete a 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács (BTT). A BTT egyik tagszövetsége, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 1989-ben alakult. Tagjai a naposjércét tenyésztő és forgalmazó vállalkozások, jércenevelő és tojástermelő gazdaságok, feldolgozók, kereskedők, valamint pártoló tagként az ágazatot kiszolgáló input-gyártók.

Story image

További információ:
Jámbor Eszter
vezető tanácsadó
 +36 30 459 4419
 eszter.jambor@opencom.hu

_____________________________________________________________________________________________________________________________
[1] https://portal.nebih.gov.hu/karanten-kutatas
[2] A Tojásszövetség megbízásából az InnoFood Marketing készített reprezentatív kutatást 2019. januárjában a magyar tyúktojás-vásárlási szokásokkal kapcsolatban.
[3] https://www.wri.org/resources/data-visualizations/protein-scorecard